Az ember legalapvetőbb igénye a harmónia megteremtése a lakó- és munkahelyén, ezáltal, ahogy az otthonunkat, úgy munkakörnyezetünket is szeretjük minél barátságosabbá tenni, növényekkel díszíteni és megnyugtató létkört kialakítani.
Míg a magyar piacon évekig a cafetéria elemeivel tartották lázban a dolgozókat, addig az utóbbi években komoly pszichológiája lett már a munkahelyet vonzóvá tevő és ezzel együtt a produktivitást fokozó irodai környezet leghatékonyabb berendezéseinek, akár színekkel, formákkal, illatokkal. A reprezentatív funkciót az élményalapú design, a munkafolyamatokat támogató, speciális térkialakítás vagy akár mobilis térrendezés lehetősége váltja fel.
A well-being fogalma, valamint annak tartalmi elemeinek kiaknázása új távlatokat nyit meg a munkahely, mint élettér kialakításának szempontjából, ezáltal az irodaházak nyújtotta fizikai és mentális egészségtámogatás olyan komfortot biztosít, amit korábban luxusnak neveztünk volna. A külföldi befektetők számának növekedésével a minőségi szakemberek iránti kereslet egyenes arányban nő itthon is és különösen fontos ezekben a pozíciókban, hogy mit tud ajánlani dolgozójának egy munkáltató. Az, hogy mindezek nem csupán egyes elemként érdemelnek említést, hanem komplexitásban mutatnak hasznosságot, már a HR szakma, a környezet- és szervezetpszichológia képviselői is elismerik.
A választható természetbeni juttatások nélkülözhetetlen igényekké váltak mostanra munkavállalói oldalról és a kiemelkedő juttatási csomag elemeiként a baba-mama szobák, a házon belüli sportolási lehetőségek, a kreatív programok és a kutyabarátság kerültek a dobogós helyekre. Felesleges körítésnek tűnhet, de ha mélyebben belegondolunk, mindezek a tevékenységek az ember legalapvetőbb belső igényét elégítik ki: a családgondozást, a természetközeliséget és egyúttal a rekreációt. Miért ne engednénk meg, hogy néhány virág helyett komplett növényfal fedje be az iroda teljes folyosóját, ha az friss oxigénnel tölti meg a belső tereket és elégedettséget generál a dolgozóban?
Hasonló a helyzet egy kutya jelenlétével, mely nem csupán gazdája számára jelent megnyugtató közelséget, hanem szociális kapcsolatot segít teremteni a közvetlenül együtt ugyan nem dolgozó, de az azonos cég alkalmazásában állók között. A kutya - anélkül, hogy bármilyen terápiás jelleget tulajdonítanánk neki, - jelenlétével vagy épp csak a simogatással szabályozza az ember szívverését, erősíti mentális egészségét, csökkenti a stresszt és aktívan közreműködik a közösség tagjainak interakciójában. Emellett a kutyák konstrukciós képessége (egymásra figyelés, összehangoltság) ugyanúgy megfigyelhető, mint az emberi közösségekben és ez a viselkedési minta igazolja az ember és kutya kapcsolatának alapvető meglétét. ámogató magatartásával, illetve magasan fejlett emocionális kilengések stabilizátoraként, önkéntes pszichológus szerepet tud betölteni bármilyen közösségben.
Az irodai munkavégzés reformja éppen az emberközpontúságban gyökerezik és akik számára a kutya családtag, kulcsszerepet jelent, hogy együtt tölthessék a napjaikat akár a munkahelyen is. Sőt! Az etológiai és evolúciós megközelítés szerint, azok a kutyák, melyek az emberek mellett töltik mindennapjaikat, sokkal gyorsabban kialakul a kötődés, ami feltételezi, hogy jól szocializált állatok kerülnek emberi közösségbe.
Jelenlétének jótékony hatásait kihasználva, a szolgáltató szektorban erre már etalonnak nevezhető példákat találunk, míg vállalati légkörben nagyobb súlyúnak tűnik egy ilyen jellegű döntés meghozatala. Bár a munkáltatók is felfedezik az ebben rejlő potenciált, a félelmek és az információ hiánya sokaknál inkább gátat szab már az ötletelés fázisában a megvalósulásnak, ezzel kockáztatva akár értékes munkaerőt, aki éppen kutyakompatibilis vállalatnál szeretne elhelyezkedni, pedig a munkáltatók számára ez a legideálisabb indirekt csapatformáló folyamat, hiszen komolyabb beavatkozás nélkül, csupán támogatással, olyan pozitív és összetartó közösséget kovácsol a munkahelyen, ami nem hasonlítható össze a kötelező céges rendezvények eredményével.
