Munkakutyák vagy segítőkutyák de főként kiskedvencek jelenléte egyre gyakoribb munkahelyi légkörben. Bár rengeteg előnnyel járhat a dolgozó és munkáltató számára egyaránt, mégis magában rejt bizonyos fokú kockázatokat, potenciális baleseteket is a munkakörnyezetben. Éppen emiatt a döntés, hogy beengedjük-e a kutyákat, a munkáltató részéről többféle szempontból történő vizsgálatot igényel, legyen az egészségügyi, általános jólléti, jogi, kultúrális vagy biztonsági, de legalább ekkora körültekintéssel kell kezelni az állatok igényeit is.
A dolgozónak nincs érvényesítési joga arra, hogy kedvencét magával vigye a munkahelyére egészen addig, míg a munkáltatója ezt nem engedélyezi. A munkáltató a kedvtelésből tartott kutyák jelenlétét nem csupán engedélyezheti de ezt követően szabályozhatja is mint például, hogy milyen esetekben és mely területre léphetnek be, valamint hogy milyen rendszerességgel tehetik mindezt.
A vállalat vezetésének döntése esetén, saját magának kell a kockázatot felmérni, hogy a kiskedvencek jelenléte milyen egészségügyi, mentális, morális és közösségi problémát avagy kockázatot jelent az általa biztosított munkakörnyezetben, hiszen a kutya puszta jelenléte több résztvevőt érint azontúl, hogy a munkavállalót bevontuk a programba. A teljes üzleti támogató közeg részesévé válik a kutyás iroda működéséhez, a karbantartástól kezdve a takarító cégen át, a többi munkavállalóval együtt és a vendégtérbe érkező partnerek továbbá közösségi iroda esetén más cégek munkavállalói is.
Az általuk jelzett tapasztalatok lehetnek pozitívak, mint például az empirikusan megnövekedő támogatási hajlandóság a dolgozók részéről egymás között, a teljesítménynövekedés, könnyedebb szociális interakció a dolgozók között, csakúgy mint a csökkenő stressz.
Szociális interakció
Kutyaharapás
Az egyik legkritikusabb kockázati tényező amikor kutya van a munkatérben, - és lássuk be emiatt hezitál sok vezető, jogosan - hogy fennáll a veszélye a harapásnak, akár munkavállalót akár partnert érintve. A statisztikák alapján, a magyarországi kutyaharapásos eseteket figyelembe véve 2005-2008 között, a négy év alatt összesen 63105 kórházi ellátást igénylő kutyaharapást tartott nyilván az OEP, melyből csupán 2894 személyt Kellett több napra kórházban tartani.*Biztató tény, hogy a megfigyelt 4 év alatt a kutyaharapásos esetek csökkenésre szembetűnő (majdnem 20%), ami köszönhető a megfelelő állattartási szabályozásnak, valamint a kutyatartás és – nevelés széles körű elterjedésének. A fenti esetek elkerülése végett a leginkább tanácsolt, hogy a dolgozók egyéni felelősségvállalása tisztázott legyen már az Irodakutya program elején és elvárható olyan beléptetési protokoll, ahol független dolgozói bizottság találkozik a kutyával mielőtt mindennapjait az irodában töltené. Emellett kikötheti a munkáltató egy alap engedelmességi vizsga meglétét is, mely bizonyos mértékben biztosíthatja a kutya szociális képességeit vagy ettől függetlenül akár baleset és felelősségbiztosításhoz kötheti a kutyával való munkábajárást.
Félelmek és fóbiák
Annak érdekében, hogy a kutyákkal kapcsolatos félelmeket elkerüljük, tiszteletben kell tartani minden dolgozó érdekét. A munkáltatónak figyelembe kell vennie főként egy multinacionális cég esetén, hogy munkavállalói attitűdje eltérő lehet a magyarországi szokásoktól. Míg bizonyos országokban ételként tekintenek a kutyára – Dél-Korea vagy Vietnám -, addig az USA-ban és Európában tabunak számít mindez. Magyarországon sokan kizárólag a lakáson kívül tartják elképzelhetőnek a kutyatartást, általában munkavégzésre használnva (vadászat, házőrzés, terelés) míg jellemzően a nagyvárosokban a lakásban, családtagként kezelve élnek, de még ettől is eltérő lehet a kutyákhoz való hozzáállás, ahogy például az iszlám körökben, ahol a kutyák kedvtelésből tartása teljesen idegen szokásnak minősül.*(Magyarországi kutyaharapásos esetek elemzése : Rákos-Zichy p. – Szajkó A. – Dr. Bényi M. – Kutyaharapások Magyarországon a 2005-2008. években tanulmány alapján http://users.atw.hu/balesetmegeloz/download/kutyaharapasok.pdf)